Emberek
Csíksomlyói búcsú
Csíksomlyói búcsú
Évről évre zarándokok tízezrei kerekednek fel, s napokat töltenek úton azért, hogy meglátogassák a csíksomlyói Szűz Máriát, a Napba öltözött Asszonyt.
A csíksomlyói búcsú legfőbb eseménye a Pünkösd előtti, szombati szentmise, amit a Kis- és Nagysomlyó közötti hegynyeregben tartanak. A résztvevők száma ugrásszerű növekedésnek indult az 1990-es években, az utóbbi évekre többszázezer fősre duzzadt a tömeg, a médián keresztül pedig milliók kapcsolódnak be. Az ünneplésben összefonódik a népi vallásosság a nemzeti identitás kifejeződésével és a vallási hagyományokkal. Mondhatni, hogy egy többnapos, sokszereplős rituális dráma valósul meg, amelyben a zarándokok felkerekedve, kereszteket hordozva elárasztják az utakat, ennek következtében a gépjárműveknek kevesebb hely jut, azonban mégis összetűzés nélkül, örömtelien zajlanak le az események.
A csoportok az ünnepbe bekapcsolódva a saját hagyományaikat is hozzáteszik, tekintve az indulás helyére és idejére, az alvás helyszínére is. Példának okáért a székelyudvarhelyi keresztalj hagyományosan csűrökben alszik. A csángókhoz is kötődik egy szokás: a pünkösd hajnali napvárás. A csángók felkapaszkodva a hegyre várják a Napkorongot, hogy beletekintve átélhessék a Szenttel való találkozás pillanatát.
Csíksomlyói kegyszobor
A kegytemplom egyik legfontosabb tárgya a kegyszobor, a Napba öltözött Mária szobra. A szobor a 16. század elejére datálható, 227 cm magas, festett, a környékbeli Mária-tisztelet központja. A az oltár fölött elhelyezkedő kultusztárgyat csodatévőnek, segítőnek tartják, a hívek igyekeznek megérinteni, gyakran valamilyen tárgyat is hozzáérintenek (például szemüveget, kendőt, kalapot, imakönyvet).
Labarum
A szobrot nem mozdítják el, ellenben a labarumnak (vagy népnyelven labóriumnak) nevezett tárggyal, amelyet az ünnepi körmenetben körbehordoznak. Ez egy rúdra és vasvázra erősített, méhkashoz hasonló, lepelforma zászló. A labarumot vinni kitüntetés, a gimnázium kiemelkedő tanulói részesülnek ebben a megtiszteltetésben.
A búcsújárás eredete nem tisztázott. Egyes, óvatosabb becslések szerint legalább háromszázötven, a merészebbek szerint akár talán hatszáz évre nyúlik vissza a búcsújárás eredete. Ugyanis feltételezhetjük, hogy az 1690-es évek előtt már tartottak búcsút, azonban vajmi kevés adat maradt fenn arról a korszakról.
Egy elmélet szerint a zarándoklat története egészen 1444-ig nyúlik vissza, ekkor IV. Jenő pápa buzdítja a híveket, hogy segítsenek a ferences rendnek templomot építeni, és ennek kapcsán engedélyezett búcsújárást.
Egy másik változat szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem hadsereggel próbálta az unitárius vallás felvételére kényszeríteni a csíki székelyeket. Azonban a katolikus székelyek ellenálltak, hadba rendezték magukat, s a fejedelem ellen vonultak. Mindeközben az asszonyok, öregek s gyerekek a kegytemplomnál imádkoztak, a visszatérőket pedig győzelmi ágakkal fogadták. A Mária-szobor előtt adtak hálát, s erre emlékezve ünnepelnek minden évben Pünkösd szombatján.
Azonban erről a csatáról csak a csíksomlyói búcsúval kapcsolatosan találunk feljegyzéseket, azon kívül nem esik róla szó, valamint a történetben több tényként kezelt állítás is gyenge lábakon áll.
Egyrészt, az unitárius vallás csak 1568 után, a tordai vallásszabadságról szóló törvény után kezdett el igazán terjedni, csak 1571-ben lett bevett vallás.
Másrészt János Zsigmond nem a fegyveres hitterjesztés, hanem a lelkiismereti szabadság híve volt, továbbá nem maradtak fenn adatok, feljegyzések, sem az eseményről, sem a következményekről.
A forrásokat tekintve ez az eredetmítosz a 18. század végén bukkan fel először, így mindezeket tekintetbe véve leginkább arra a következtetésre juthatunk, hogy a katolikus egyházi értelmiségiek által irányított tudatos mítoszképzésnek lehetünk tanúi.
Salvator-kápolna
A Kissomlyó-hegy tetején, a Hármashalom oltár fölött található a Salvator-kápolna. A XV. század második felében épülhetett, majd 1678-ban bővítették, ez a legrégebbi a Kissomlyó-hegyén található kápolnák közül. A kápolna déli oldalán a következő felirat olvasható:
EZEN A HELYEN LÁTTATOT AZ ÉGBŐL LEBOCSÁTTATNI LAJTORJA ÉS ITTEN CSODÁLATOS PROCESIO JÁRÁSOK ÉS ÉNEKSZÓK ÉJSZAKA HALLATTAK AZÉRT HIVATOT EZEN HELY SALVATOR HELYÉNEK. 1734 DI 30 AUG. MA.
Felhasznált szakirodalom: Mohay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsú - Történet, eredet, hagyomány; L'Harmattan, Budapest, 2009
