Emberek

Látogatás a Molnár István Múzeumban

Látogatás a Molnár István Múzeumban

Helyi kultúra és történelem
  • A Molnár István Múzeum bejárata

Hargita megyében fontos szerepük van a múzeumoknak a hagyományos értékek megőrzésében és kulturális események szervezésében. A székelykeresztúri Molnár István Múzeumot látogattuk meg, amelynek a város a fenntartója. Vári István, a múzeum régész munkatársa fogadott minket, aki szívélyesen vezetett körbe minket a különböző kiállításokon. Az intézmény a város környékének a történetét a neolitikumtól kezdve mutatja be. A teljes gyűjtemény megközelítőleg 100 000 tárgyat tartalmaz.
 
A múzeum története 1946-ig nyúlik vissza, amikor a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium tanára, Molnár István, aki történelem, földrajz és néprajz szakon szerzett végzettséget, eldöntötte, hogy a tanárokkal és diákokkal közösen létrehoznak egy iskolai múzeumot, amely a város és környékének történelmével, mindennapi életével kapcsolatos tárgyakat mutat be. Ebből lett később a városi múzeum, és 1950-ben egy főtéri épületbe költözött, ahol berendezték az első régészeti és történeti kiállításokat. Az intézmény 1953-ban továbbköltözött a korábbi városi kaszinó épületbe.A múzeum főként a kereskedelmi és ipari eszközök, népi hagyományok, művészetek és gyógymódok megőrzésére helyezte a hangsúlyt, amelyek a földművelő életmód változásával kezdtek eltűnni. Molnár István számára fontos volt, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a népi kultúra jelentőségteljes voltára, ezzel is megerősítve a helyi azonosságtudatot.

  • Molnár István szobra

Járjátok be velünk a múzeum tereit:
A múzeumba megérkezvén, a bejárati csarnokból balra fordulunk, ahol a régészeti kiállítás található. Ezekben a termekben a neolitikumból, a bronzkorból és a vaskorból származó tárgyakat láthatunk. Dák kincsekre is lelhetünk, tanulhatunk a rómaikak térségre gyakorolt hatásáról, felfedezhetjük törzsek nyomait egy temetkezési hely által, valamint a 19. századi székely kultúrára is ráláthatunk. A múzeum fotográfiai gyűjteménnyel is rendelkezik, amelyet Nagy Béla fényképész hagyott a múzeumra. Ezen képek által ráláthatunk arra, hogy milyen volt Székelykeresztúr a 20. században.

  • Középkori kályhacsempék
  • Nemesi ruházat

Az első kiállítás után az utunk a kertbe vezetett, ahol egy kőtömb bukkan fel előttünk, amely Hadrianus római császár szobrának alapjaként szolgált. Ezt a tömböt egy ház alapzatában találták meg. Innen egy székelykapu vezet minket a néprajzi kiállításhoz. Itt két hagyományos ház, (az egyik 1853-ban, a másik 1780-ban épült), valamint néhány mezőgazdasági épület található meg, amelyekben újra életre keltik a régióban lakó emberek ősei által használt mindennapi tárgyakat. Az eszközök zöme helyi földművesektől származik.Jelenleg egy időszakos kiállítás is látható a székelyföldi hagyományos öltözetekről.
Az udvar hátsó részében egy hagyományos kovácsműhely, valamint egy lószőr szitakészítő műhely található. A szitakészítés jelentős volt a városban, de a második világháború után a mesterség kiveszett. A múzeum dolgozói fényképek alapján rekonstruálták a technikát, tudomásuk szerint máshol ilyen nem látható Erdélyben.
A kaszinó régi tekepályájából alakították ki azt a teret, ahol jelenleg hagyományos mezőgazdasági gépeket, eszközöket mutatnak be, többek között olajprés, vízi- és kőmalom tekinthető meg. Ezek lehetővé teszik, hogy tanuljunk a helyiek módszereiből és találékonyságából.
Az alagsorban a mezőgazdaság történetéről szóló kiállítás található. Itt megtekinthető a fazekas gyűjtemény a néprajzi részlegről, valamint különféle ismertetők az állattartásról, föld- és szőlőművelésről. Ez utóbbi ritkaságnak számít Erdélyben, a domborzati viszonyok miatt.

  • Hadrianus római császár szobrának talapzata
  • Székelykapu
  • Hagyományos székely öltözet

Az emeletre felmenvén fejezzük be a látogatásunkat, ahol a művészeti galériát találjuk. Itt állandó és időszaki kiállítások is megtekinthetőek.Az Ipó László galéria egy helyi művész segedelmével alakult meg, aki harminc olajfestményt adományozott a múzeumnak.Örömmel vettünk részt a vezetésen, amely épülésünkre szolgált, általa betekintést nyerhettünk, tanulhattunk a helyi kultúráról. Sok ember munkája tette lehetővé a múzeum létrejöttét és fennmaradását az idők során. Nagyon fontosnak tartjuk ezt az intézményt a városlakók identitásának szempontjából, valamint kiemelkedő lehetőség arra, hogy a távolból érkezők megismerkedhessenek Erdély vidéki hagyományaival.

  • Hagyományos fazekasmunkák
  • A kerámiakészítés folyamata
  • Mezőgazdasági eszközök
If this story sparked your interest towards finding out more about Rural Transylvania and possible ways to experience it, you are welcome to contact us.
· Youth Association from Transylvania at office.ata@gmail.com
· Farmers Association from the Cristuru Secuiesc Area at office.aacs@gmail.com

Author


Avatar