Emberek
Látogatás a Molnár István Múzeumban
Látogatás a Molnár István Múzeumban
Helyi kultúra és történelem
Hargita megyében fontos szerepük van a múzeumoknak a hagyományos értékek megőrzésében és kulturális események szervezésében. A székelykeresztúri Molnár István Múzeumot látogattuk meg, amelynek a város a fenntartója. Vári István, a múzeum régész munkatársa fogadott minket, aki szívélyesen vezetett körbe minket a különböző kiállításokon. Az intézmény a város környékének a történetét a neolitikumtól kezdve mutatja be. A teljes gyűjtemény megközelítőleg 100 000 tárgyat tartalmaz.
A múzeum története 1946-ig nyúlik vissza, amikor a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium tanára, Molnár István, aki történelem, földrajz és néprajz szakon szerzett végzettséget, eldöntötte, hogy a tanárokkal és diákokkal közösen létrehoznak egy iskolai múzeumot, amely a város és környékének történelmével, mindennapi életével kapcsolatos tárgyakat mutat be. Ebből lett később a városi múzeum, és 1950-ben egy főtéri épületbe költözött, ahol berendezték az első régészeti és történeti kiállításokat. Az intézmény 1953-ban továbbköltözött a korábbi városi kaszinó épületbe.A múzeum főként a kereskedelmi és ipari eszközök, népi hagyományok, művészetek és gyógymódok megőrzésére helyezte a hangsúlyt, amelyek a földművelő életmód változásával kezdtek eltűnni. Molnár István számára fontos volt, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a népi kultúra jelentőségteljes voltára, ezzel is megerősítve a helyi azonosságtudatot.
Járjátok be velünk a múzeum tereit:
A múzeumba megérkezvén, a bejárati csarnokból balra fordulunk, ahol a régészeti kiállítás található. Ezekben a termekben a neolitikumból, a bronzkorból és a vaskorból származó tárgyakat láthatunk. Dák kincsekre is lelhetünk, tanulhatunk a rómaikak térségre gyakorolt hatásáról, felfedezhetjük törzsek nyomait egy temetkezési hely által, valamint a 19. századi székely kultúrára is ráláthatunk. A múzeum fotográfiai gyűjteménnyel is rendelkezik, amelyet Nagy Béla fényképész hagyott a múzeumra. Ezen képek által ráláthatunk arra, hogy milyen volt Székelykeresztúr a 20. században.
Az első kiállítás után az utunk a kertbe vezetett, ahol egy kőtömb bukkan fel előttünk, amely Hadrianus római császár szobrának alapjaként szolgált. Ezt a tömböt egy ház alapzatában találták meg. Innen egy székelykapu vezet minket a néprajzi kiállításhoz. Itt két hagyományos ház, (az egyik 1853-ban, a másik 1780-ban épült), valamint néhány mezőgazdasági épület található meg, amelyekben újra életre keltik a régióban lakó emberek ősei által használt mindennapi tárgyakat. Az eszközök zöme helyi földművesektől származik.Jelenleg egy időszakos kiállítás is látható a székelyföldi hagyományos öltözetekről.
Az udvar hátsó részében egy hagyományos kovácsműhely, valamint egy lószőr szitakészítő műhely található. A szitakészítés jelentős volt a városban, de a második világháború után a mesterség kiveszett. A múzeum dolgozói fényképek alapján rekonstruálták a technikát, tudomásuk szerint máshol ilyen nem látható Erdélyben.
A kaszinó régi tekepályájából alakították ki azt a teret, ahol jelenleg hagyományos mezőgazdasági gépeket, eszközöket mutatnak be, többek között olajprés, vízi- és kőmalom tekinthető meg. Ezek lehetővé teszik, hogy tanuljunk a helyiek módszereiből és találékonyságából.
Az alagsorban a mezőgazdaság történetéről szóló kiállítás található. Itt megtekinthető a fazekas gyűjtemény a néprajzi részlegről, valamint különféle ismertetők az állattartásról, föld- és szőlőművelésről. Ez utóbbi ritkaságnak számít Erdélyben, a domborzati viszonyok miatt.
Az emeletre felmenvén fejezzük be a látogatásunkat, ahol a művészeti galériát találjuk. Itt állandó és időszaki kiállítások is megtekinthetőek.Az Ipó László galéria egy helyi művész segedelmével alakult meg, aki harminc olajfestményt adományozott a múzeumnak.Örömmel vettünk részt a vezetésen, amely épülésünkre szolgált, általa betekintést nyerhettünk, tanulhattunk a helyi kultúráról. Sok ember munkája tette lehetővé a múzeum létrejöttét és fennmaradását az idők során. Nagyon fontosnak tartjuk ezt az intézményt a városlakók identitásának szempontjából, valamint kiemelkedő lehetőség arra, hogy a távolból érkezők megismerkedhessenek Erdély vidéki hagyományaival.
If this story sparked your interest towards finding out more about Rural Transylvania and possible ways to experience it, you are welcome to contact us.
· Youth Association from Transylvania at office.ata@gmail.com
· Farmers Association from the Cristuru Secuiesc Area at office.aacs@gmail.com
